A térség bemutatása

A Balaton Európa legnagyobb sekély vizű tava. Fiatal, mintegy 10-12 000 éves tó- A tengerszint felett 105 m-rel helyezkedik el. Az északi szélesség 47. és a keleti hosszúság 17-18. foka között, északkelet-délnyugati irányban 77 km hosszan elterülő 14-4,5 km között változó szélességű, 600 négyzetkilóméter alapterelületű tó. Vízmélysége a tihanyi kútnál 13 m, máshol 1-5 m közt változik. A partvonal 200 km hosszú. Selymesen simogató vize nyáron 20-30 ºC télen viszont sokszor összefüggő jégtakaró borítja. Környéke ideális a szőlőtermesztésre.

A BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

Az Észak-Balatoni Kistérség Veszprém megye déli - dél-keleti részén terül el, a Balaton parton a 71-es út mentén Paloznaktól Balatonszepezdig, a part felett húzódó felvidéki területen pedig Balatonszőlőstől Monoszlóig, két gyöngyfüzérként sorakozó 21 település tartozik hozzá. A területe 318 km2, a lakosainak száma mintegy 22.000 fő.
A kistérség területe földrajzi szempontból változatos képet mutat, a parthoz közel találunk sík területeket is, de Tihany félszigete magasan kiemelkedik a tó síkjából. A parttól távolodva szolidabb és meredekebb dombok és völgyek tarkítják a tájat. A terület része a Nivegy völgye, amely nyitott a Balaton felé és a Pécselyi medence, melyet viszont a tó elől lezárnak a dombok. A Koloska patak völgye szorosként kapcsolja össze a Balaton-felvidéket a tóparttal, Csopak határában helyezkedik el. A kistérség kiterjedt erdőket és réteket nevel, és növekvő jelentőségű szőlőket, amelyek a helyi lakosok számára az élet szerves részét képezik, fogalomként vannak jelen, mint táji elem, megélhetés és turisztikai vonzerő egyaránt.
A természeti táj nagyon változatos ezen a vidéken, a kiránduló turizmus sok rejtőző értéket fedezhet fel, mint például a nagyszámú forrás és patak (pl. óbudavári Mosó-forrás, a szentjakabfai Árva-kút, a pécselyi Zádor-kút, a vászolyi Nagy-forrás, Csopaki-Séd, az Arácsi-patak, a Séd, a Tavi-Séd és az Örvényesi-Séd, külön említve a tihanyi félsziget Belső és Külső tavát.). A Balaton közelségéből adódóan a víznek a térségben nagy jelentősége és ebből adódóan hagyománya is van. Minden település mondhat magáénak valamilyen történelmi vagy népi emléket: egy várromot, templomot vagy templomromot, kúriát, barokk stílusú és korú parasztházat, keresztet, malmot. Balatonfüred külön kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a környék szellemi, kulturális és turisztikai központja volt, és ma is az. Ez a szellemiség az épületeire, a történelmi hagyományaira is utal.
A térség gazdaságilag meghatározó része a turizmus. A lakosság nagyobb része valamilyen módon kapcsolódik a vendégfogadáshoz, hasonlóan a bortermeléshez, akár közvetlenül - szolgáltatóként-, akár közvetve, valamilyen módon kapcsolódva a turizmust kiszolgáló intézményekhez. A munkaerő képzésében is tapasztalható a két meghatározó gazdasági ág jelenléte, hiszen Balatonfüreden a mezőgazdaság a vezető oktatási téma (Széchényi Szakképző Iskola), Zánkán a Gyermek- és Ifjúsági Centrumban pedig az idegenforgalom.
A térséget a várostól eltekintve, Csopak és Tihany kivételével kisebb települések alkotják, 14 község kevesebb, mint 500 lakost számlál. Az itt lakók körében nehézséget jelent az idős populáció növekedése, a kevés születendő gyermek, és az elvándorló fiatalság. A helyben született lakosok mellett sok az üdülő tulajdonos, vagy a betelepülő, az ún. bebíró. A többségük jól szituált, középkorú, aki szívesen tesz valamit a választott falujáért. Nem egy esetben szervezőként vagy egy-egy esemény lebonyolításához szükséges pénzforrás megszerzőjeként lép fel.
A térség már elindult egy fejlődési úton, melynek célja az eddig elfogadott és alkalmazott módszerű passzív vendégvárás formájának felszámolása. A lakosok kedves, vendégszerető emberek, akik tudják, hogy ma már minőségi szolgáltatást kell kínálni, és egy-egy attrakcióval érdemes kedveskedni a turistáknak. Ezért indultak és ma is folytatódnak a fejlesztések az egész térségben.