Információk Zánkáról

Zánka község Veszprém megyében a Balaton északi partján szép természeti környezetben helyezkedik el. Nagyon jó területi adottságai miatt már a rómaiak idején is lakott hely volt. A népvándorlás korából származó leletek igazolják, hogy a környék völgyeinek kapujában már akkor teleülés volt. Zánka szláv eredetű, neve is ezt igazolja. Írott forrásmunkák már 1164-ben említik a község nevét. A török hódoltság alatt a község lakossága csökkent, majd utána következett betelepítések alatt népesedett újra. Történelmi emlékekből bizonyítható, hogy Zánka halászfalu volt.

Az 1960-70-es években a község idegenforgalmi jellege és vonzása megnövekedett. Sok új nyaraló épült. Ezzel arányosan kezdett emelkedni a község lakosságának száma. Zánka 1946-ig Zala megye közigazgatási területéhez tartozott, amikor is a Balatonfüredi járással együtt Veszprém megyéhez csatolták.

A tanácsok megalakulását követően több alkalommal módosult a Zánka Községi Közös Tanácshoz csatolt települések köre. 1990-ig a demokratikus önkormányzati választásokig a Közös Tanácshoz 8 település tartozott. Zánka igazgatási területéhez tartozik az országos, sőt európai hírű Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Kht.

Az önkormányzati választásokat követően létrejött helyi önkormányzat alapvető célkitűzése a község idegenforgalmi jellegének továbbfejlesztése, a helyi lakosság és az üdülőnépesség életkörülményeinek javítása.

2008. január 01-én Zánka állandó lakosság száma: 956 fő, lakónépesség: 906 fő.
Forrás: Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltsége.

Zánka község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.